Németország mára annyira színes kultúrájú és soknyelvű országgá vált, ahol egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy mindenki tökéletesen beszéli a hivatalos nyelvet.
Munkahely keresés során az önéletrajzokba ma már nem „idegen nyelvek” rubrikát szokás beapplikálni, hanem felsorolni a beszélt nyelveket, kezdve az anyanyelvvel, hiszen nem kézenfekvő, hogy minden pályázó német anyanyelvű.
Az egyetemek is alkalmazkodtak az új világhoz, és a felvételi követelmények között sok weboldalon konkrétan jelzik, hogy az adott szaknál mi az elvárás a hallgatók német nyelvtudását illetően.
Természetesen, aki német nyelvészetet szeretne tanulni, attól elvárják, hogy felsőfokú szinten bírja a német nyelvet, de ha végigböngésszük a listákat, nem egy olyan szakot találhatunk, ahol elegendő a B2, azaz a középfokú tudás is.
Az Augsburgi Egyetem weboldalán igazán könnyen átlátható a helyzet.
Itt a következő szakokhoz való felvételhez elegendő a B2 azaz középfokú szintű némettudás:
Anglistik/Amerikanistik (B.A.) (a Brexikttől szenvedő angol-mániákusoknak :) ).
Mathematical Analysis and Modelling (M.Sc.) Itt csak A2 nyelvtudás az elvárás!
Materials Science and Engineering B.Sc.
Musikvermittlung/Konzertpädagogik M.A
Mivel az Augsburgi Egyetemen nincs képzőművészeti képzés, máshol kerestem példákat rá.
A Linzi Egyetemen (hogy ne csak németországi, de osztrák intézményeket is nézzünk) szintén elég a középfokú nyelvtudás a felvételhez, például itt:
Visuelle Kommunikation M.A. (Linzi Egyetem)
Ennél is érdekesebb a bécsi Universtität für angewandte Kunst weboldala.
Az Infos für BewerberInnen aus dem Ausland fülecske alatt vastag betűvel hirdetik, hogy a német nyelvismeret nem feltétele a felvételnek, és nyomatékosan megkérnek mindenkit, hogy ne küldözgessenek mindenféle nyelvvizsgákat és egyéb igazolásokat a nyelvtudásról. Ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az oktatás német nyelven folyik - és ránk bízzák, hogy levonjuk a konzekvenciákat.
Legkésőbb ennél a mondatnál pedig mindenkinek leeshet a tantusz: bár középfokú nyelvtudással sok szakra be lehet kerülni, nem biztos, hogy ez elég is lesz a tanulmányok sikeres elvégzéséhez vagy akár ahhoz, hogy valaki jól érezze magát az idegen nyelvi közegben egy-két-nyolc-tíz féléven át.
A minimum, amivel neki lehet vágni a kalandnak, nyilván nem a legkellemesebb és kényelmesebb utat kínálja.
Ha nem szeretnénk, hogy véres-verejtékes munka legyen az előadás követése, vagy azt, hogy magától értetődő legyen egy közös ebéd a menzán vagy neadjisten egy sörözés az évfolyamtársakkal, akkor nyilvánvalóan megkönnyítjük a helyzetet a biztosabb nyelvtudással.
Persze lehet találni olyan szakokat is, ahol egyáltalán nem feltétel a némettudás, mert angolul zajlik az oktatás, és emiatt az évfolyamtársak is jól beszélnek angolul, sokan közülük németül nem is értenek.
Íme egy példa Augsburgból:
Intellectual Property and Competition Law (Recht des Geistigen Eigentums und Wettbewerbsrecht)
El lehet tölteni több évet Németországban anélkül, hogy az ember megtanulna németül, de utólag nagy eséllyel megbánja a kihagyott lehetőséget.
Ráadásul németből a középfokú szintről a felsőfok közelébe jutni nem is olyan nagy wasistdas... Fél-egy év alatt megléphető, leginkább a már korábban is megismert nyelvtant kell valóban jól tudni és bővebb szókincset építeni, aminek akár a filmnézés, idegen nyelvű környezet vagy netalán a célzott tanulás is nagy löketet adhat...
